Labouchere: a rendszer, amely kihúzza a számokat a sorból.
Felírsz egy számsort, az első és az utolsó szám összegét teszed meg, nyerésre kihúzol, vesztésre hozzáírsz. Nyugodtabbnak és okosabbnak hat a Martingale-nál — amíg a sor nem kezd nyúlni. Itt lépésről lépésre szétszedjük a kihúzós mechanikát, és rögtön le is teszteled szimulált pörgetéseken.
Teszteld a Labouchere-t a saját bankrolloddal
Állítsd be a bankrollt, az egységet, a kezdősort, a sorozat veszteséglimitjét és az asztallimitet. A szimulátor pontosan a szabályok szerint vezeti a kihúzós sort, és megmutatja a bankroll alakulását, a leghosszabb sort és a legmagasabb szükséges tétet.
Bankroll és pörgetések
A kihúzós sor és a kerék
A tét a pirosra megy; a nulla vesztésnek számít. Amint a sor összege átlépi a veszteséglimitet, a sorozat újraindul. Minden futás új, véletlen pörgetéssorozatot használ.
A bankroll alakulása
A lezárt sorozatok apró lépcsőket raknak felfelé — a visszaesés akkor jön, amikor a sor nyúlni kezd.
Mi történt a szimulációban: Kattints a „Szimuláció indítása” gombra, és itt kapsz egy rövid, emberi nyelvű magyarázatot az eredményről.
Hogyan rövidül és nyúlik a sor — és miért alattomos ez
A Labouchere nem nő olyan feltűnően, mint a Martingale. Éppen ezért alattomosabb — az öt egyesből észrevétlenül hosszú lista lesz egyre nagyobb számokból.
Az 1–1–1–1–1 sor alakulása 100 Ft-os egységgel
A nyerés kihúzza a két szélső számot, a vesztés a sor végére írja az elvesztett tétet. Így néz ki öt kör a Labouchere szabályai szerint — az arany számok az újonnan hozzáírtak, az áthúzottak a kiesettek.
Amint az összes számot kihúztad, a sorozat lezárul 500 Ft tiszta nyereséggel — a kezdősor összege szorozva az egységgel.
Mit mond a sor számokban
Ugyanaz a beállítás: 1–1–1–1–1 sor, 100 Ft-os egység.
A nyerés két számot húz ki, a vesztés csak egyet ad hozzá. Előnyösen hangzik — csakhogy a hozzáírt számok egyre nagyobbak, így minden újabb tét többe kerül.
Mit tesz a soroddal egy rossz kezdés?
Ez a kalkulátor nem azt nézi, sikerül-e végül a sorozat. Azt mutatja, mibe kerül egy vesztő sorozat az elején — mennyire nő a sor, a veszteség és a következő szükséges tét.
Add meg az egységet, a kezdősort és a vesztések számát. Az eredmény megmutatja, mennyire nyúlik a sor, mennyit tettél fel összesen, és hány nyerés kell további vesztés nélkül a sorozat lezárásához.
Jó rulettrendszer a Labouchere?
Papíron elegáns, fegyelmet igényel, és alattomos egy hosszú rossz sorozatban. Itt egy helyen a teljes matematika és a gyakorlat.
Labouchere olyan rulettstratégia, amely számok kihúzására épül. Előre meghatározol egy sort, amely a sorozat célnyereségét jelenti. Minden körben az első és az utolsó szám összegét teszed meg. Nyerés után mindkét szélső számot kihúzod, vesztés után az elvesztett tétet a sor végére írod. Leggyakrabban 1 : 1-et fizető téteken játsszák — piros/fekete, páros/páratlan, alacsony/magas. Európai ruletten egy ilyen tét esélye 18/37, vagyis nagyjából 48,65 %; a nulla gondoskodik róla, hogy ez ne tisztességes 50 : 50 legyen.
Miért hat a Labouchere ennyire okosnak?
A Fibonaccival szemben a Labouchere nem használ rögzített matematikai sorozatot. A sor magából a játék menetéből épül fel, így a rendszer rugalmasnak és kevésbé agresszívnek hat. Ráadásul van benne egy lélektanilag erős trükk: a nyerés két számot húz ki, a vesztés viszont csak egyet ad hozzá. Ebből az következik, hogy a sor lezárásához elég a tétek nagyjából harmadát megnyerni — ami 48,65 % körüli esélynél biztosnak hangzik.
Ennek az aránynak viszont rejtett ára van. Amiket vesztés után hozzáírsz, azok a sor széleinek összegei — vagyis egyre nagyobb értékek. Ha elég gyakran nyersz, a sor rövidül, és minden kézben tartottnak látszik. Ha viszont a vesztések és nyerések rossz kombinációja jön, a sor megnyúlik, a szélei felnőnek, és a rendszer sokkal gyorsabban kezdi felfalni a bankrollt, mint várnád.
A Labouchere rendszer szabályai
A tipikus példa az 1–1–1–1–1 sorral kezd. Ez azt jelenti, hogy a sorozatban 5 egységet akarsz nyerni. Az első tét az első és az utolsó szám összege, vagyis 1 + 1 = 2 egység.
Ha veszítesz, az elvesztett tét értékét a sor végére írod. A sor 1–1–1–1–1–2 lesz, a következő tét pedig 1 + 2 = 3 egység. Ha újra veszítesz, hozzáírsz egy 3-at, és a következő tét 1 + 3 = 4 egység.
Nyerés után kihúzod az első és az utolsó számot. Ha az 1–1–1–1–1–2–3 sorral nyersz, törlöd az első 1-et és az utolsó 3-at. A sor rövidül, a következő tétet pedig az új szélső értékekből számolod. Ha egyetlen szám marad a sorban, azt teszed meg. A sorozat akkor ér véget, amikor minden számot kihúztál — a tiszta nyereség pedig pontosan a kezdősor összege.
A Labouchere tesztelt változatai
Az eredeti teszt az 1–1–1–1–1 mintasorral dolgozott, és a hosszú távú alakulást figyelte. A korlátlan változat úgy viselkedett, mint a többi progresszív rendszer: bizonyos szakaszokon emelkedett, ugyanakkor mély helyi gödrök is megjelentek.
A következő tesztek 100 és 200 egységben húzták meg a sorozat maximális veszteségét. Amint a rendszer elérte ezt a limitet, a sorozat visszaállt a kezdetére. Az eredmény az eredeti grafikon szerint jóval rosszabb lett: a limitált változat lefelé tartott. A limit ugyanis rendszeresen rögzíti azt a veszteséget, amelyet a korlátlan sor elméletileg még behozhatna — a korlátlan sor viszont beleütközik a bankrollba és az asztallimitbe.
Kipróbálták a sorozatok lineáris progresszióját is: minden sikertelen sorozat után nőtt a kezdősor, például 2–2–2–2–2-re, aztán 3–3–3–3–3-ra és tovább. Ez a megközelítés tudott emelkedő szakaszokat produkálni, de továbbra is hozta a helyi gödröket és a magas kockázatot. Ennek megfelelőjét fent a szimulátorban a kezdősor kiválasztásával kapcsolhatod be.
A Labouchere legnagyobb kockázatai
Az első kockázat az áttekinthetőség. A Labouchere becsületes sorvezetést kíván. Ha hibázol, nemcsak a következő tét nagyságát rontod el, hanem az összképet is arról, milyen mélyen vagy a sorozatban.
A második kockázat a sor fokozatos nyúlása. A rendszer nem nő olyan feltűnően, mint a Martingale, és éppen ezért lehet alattomosabb. Úgy érzed, mindent kézben tartasz — amíg a néhány egyesből álló sorból hosszú lista nem lesz egyre nagyobb számokból, és az első meg az utolsó összege már rég nem pár egység.
A harmadik kockázat maga a limit. Ha valós veszteséglimitet állítasz be a sorozatra, vagy nekiütközöl az asztallimitnek, a rendszer rossz sorozatnál rögzített veszteséggel indul újra. Ha nem használsz limitet, olyan tétekbe futhatsz, amelyeket már nem akarsz vagy nem tudsz megtenni.
Hogyan olvasd a bankroll grafikonját
A Labouchere grafikonja a jó szakaszokon szabályos apró lépcsőknek látszik felfelé — minden lezárt sorozat hozzáadja a kezdősor összegét. De nem a nyugodt szakaszok számítanak. Figyeld a legnagyobb visszaesést, a legmagasabb szükséges tétet és a leghosszabb sort: éppen ott derül ki, mennyibe került valójában a rendszer azokban a pillanatokban, amikor a sor elszabadult.
Ezért van a szimulátorban kapcsoló a bankroll-grafikon és a tétnagyság-grafikon között. A második nézet gyakran gyorsabban leplezi le a bajt: a bankroll stabilnak tűnhet, miközben a tétek már olyan összegekig kúsznak, amelyek egy átlagos játékosnak vállalhatatlanok.
Európai, francia és amerikai rulett
A Labouchere-t egyszerű esélyeken játsszák, ezért a kerék típusa döntő. Az európai keréken 37 szám van egy nullával — a szín 18 esetben nyer a 37-ből. Az amerikain 38 szám van nullával és dupla nullával, így több a vesztő kimenetel, és a sor gyakrabban nyúlik.
A francia rulett La Partage vagy En Prison szabállyal csökkenti a nulla hatását az egyszerű esélyeken, így a kihúzós rendszerek tesztelésére ez a legkedvezőbb terep. A jobb szabályok viszont a Labouchere-t sem varázsolják kockázatmentessé — csak a játék alapfeltételein javítanak.
Hogyan használd a Labouchere-t értelmesen a teszterben
A Labouchere megértéséhez nem egyetlen mintasorozat kell. Futtass több szimulációt ugyanazzal a beállítással, és figyeld az eredmények szórását: egyszer a rendszer szépen zárja a sorozatokat és emelkedik, máskor rossz kombinációt fog ki és bezuhan. Ez nem a szimuláció hibája, hanem a kihúzós sor volatilitásának természetes velejárója.
Négy adatot figyelj elsősorban: a záró bankrollt, a legnagyobb visszaesést, a legmagasabb szükséges tétet és a leghosszabb sort. Az a stratégia, amit tőkeoldalról vagy lelkileg nem bírsz el, akkor sem használható, ha egy szimuláció jól sült el. Ha a Martingale-lal, a Fibonaccival vagy a d'Alembert-rel akarod összevetni pontosan ugyanazokon a pörgetéseken, használd a Rulett rendszerteszter.
Ítélet: van értelme a Labouchere-nek?
A Labouchere érdekes oktató rendszer. Jól megmutatja, hogyan tűnhet a kihúzós progresszió stabilnak és logikusnak úgy, hogy közben ugyanabba ütközik, mint minden rulettstratégia: a ház előnyébe, a nullába, a limitekbe és a szórásba.
A Fibonaccihoz képest rugalmasabb, mert a sort nem rögzített képlet, hanem a játék menete alakítja. A Martingale-hoz képest kevésbé agresszív — a tétek nem duplázással nőnek, hanem a nyúló sorral. Hosszú távon nyereséges stratégia viszont nem lesz belőle. A Labouchere legjobb hasznosítása a tesztelés, a bankroll-kezelés megértése és az összevetés más progresszív rendszerekkel.
A legnagyobb tévhitek a Labouchere körül
A kihúzós sor átgondolt tervnek hat, és éppen ezért kering körülötte annyi leegyszerűsítő állítás. Itt vannak a leggyakoribbak.
A sor lezárásának feltétele valóban csak a tétek ~⅓-ának megnyerését kívánja. Csakhogy a tétek közben a sor széleivel együtt nőnek — a nulla pedig 50 % alatt tartja a nyerés esélyét, így a ház előnye megmarad.
A tétek nem duplázással nőnek, így a kezdés nyugodtnak látszik. A vesztések és nyerések rossz kombinációjánál viszont a sor megnyúlik, és a tétek jóval feljebb kúsznak.
Minden pörgetés önálló esemény. A füzetben álló hosszú sor nem jelenti azt, hogy a következő tétnek nagyobb esélye van bejönni.
A limit véd az extrém téttől, de rendszeresen rögzíti a veszteséget. A 100 és 200 egységes limittel tesztelt változatok lefelé tartottak.
A Labouchere és a többi rulettrendszer
A Labouchere a kihúzós rendszerek közé tartozik. Elsőre elegáns, rossz sorozatokban viszont hasonlóan veszélyesen nyúlik, mint a többi progresszió.
| Rendszer | Kockázat | Elv | Kinek való |
|---|---|---|---|
| Martingale | Nagyon magas | A tét megduplázása vesztés után | A progresszió kockázatának megértése |
| Fibonacci | Magas | Progresszió a Fibonacci-sorozat szerint | Lassabb progresszió vesztés után |
| Labouchere | Magas | Kihúzós sorozat, tét = első + utolsó tag | Haladóbb játékosok és kísérletezés |
| Fordított Labouchere | Magas | A sorozat nyerésre nő, vesztésre rövidül | Sorozatvadászat korlátozott veszteséggel |
| Paroli | Közepes | A nyeremény játékban marad (let it ride) | Rövid sorozatok nyerés után |
| Bally | Nagyon magas | 24 szám 12–36–108–324 progresszióval | Széles tétek kemény progresszióval |
| Charlotte | Magas | Progresszió egyetlen számon 88 pörgetésig | A 35 : 1 kifizetés vadászata terv szerint |
| Dominance | Magas | Six line az asztal dominanciája szerint | Trendeket követő játékosok |
| Double 10 | Magas | Egyetlen szám, emelés 10 tévesztés után | Türelmes egyszám-vadászok |
| FAST | Magas | 33 szám, alacsony és magas egységek | Az asztal maximális lefedése |
| Havana | Magas | Egy tucat, két egységszint | Tucatjátékosok |
| Holy Grail | Magas | 18 különböző szám progresszióval | A kerék felének lefedése |
| John Wayne | Magas | 18 szám 10 egységből | Kombinált tétek számokra |
| Numeric Scanner | Magas | Ismétlődő számok progresszióval | Statisztikát és táblázatot kedvelő játékosok |
| Seven Corners | Közepes | Hét corner tét, 27–28 szám progresszió nélkül | Széles tétek progresszió nélkül |
| 300-as rendszer | Nagyon magas | 37-ből 34 szám, ritka 300 egységes veszteség | Az aszimmetrikus kockázat megértése |
| Öt számos rendszer | Magas | Öt szám, 1-6-11-16 progressziós blokkok | A 35 : 1 kifizetés vadászata költségkerettel |
A rendszer neve átvisz a saját oldalára az interaktív teszttel — az aktuális rendszer ki van emelve. Több rendszert szeretnél pontosan ugyanazon a pörgetéssorozaton összehasonlítani? Használd a Rulett rendszerteszter.
Gyakori kérdések a Labouchere rendszerről
Nyereséges a Labouchere rendszer?
Hosszú távon nem. Lehetnek emelkedő szakaszai, de a kaszinó matematikai előnyén nem változtat. A nulla gondoskodik róla, hogy a színre tett tét az esetek felénél kevesebbszer nyerjen.
Biztonságosabb a Labouchere a Martingale-nál?
Az elején nyugodtabbnak hat, mert nem duplázik minden vesztés után. A nyúló sor viszont nagyon magas téteket követelhet, és a bankrollra nehezedő nyomás hasonlóan veszélyesen nő.
Mire használják a Labouchere-t leggyakrabban?
Leggyakrabban piros/fekete, páros/páratlan vagy alacsony/magas típusú tétekre, vagyis 1 : 1-et fizető, épp 50 % alatti esélyű fogadásokra.
Mit jelent a kihúzós rendszer?
A játékos felír egy számsort. Az első és az utolsó szám összegét teszi meg, nyerés után kihúzza a szélső számokat, vesztés után pedig a sor végére írja az elvesztett tétet.
Milyen kezdősort válasszak?
A sor összege adja a sorozat célnyereségét. A rövidebb, kis számokból álló sor kisebb célt, kisebb téteket és kisebb kockázatot jelent. A klasszikus kezdés az 1–1–1–1–1, a tankönyvi példa az 1–2–3–4.
Hány nyerés kell a sor lezárásához?
Minden nyerés két számot húz ki, minden vesztés egyet ad hozzá, így elég a tétek nagyjából harmadát megnyerni. A gond nem a nyerések száma, hanem a közben növekvő tétek nagysága.
Mekkora bankroll kell a Labouchere-hez?
Az egységtől és a sorozat veszteséglimitjétől függ. Példa: az 1–1–1–1–1 sorból 100 Ft-os egységgel öt egymást követő vesztés után 2000 Ft mínuszban vagy, a következő tét pedig 700 Ft. A saját számaidat a fenti kalkulátorban próbálhatod ki.
Segít a sorozat veszteséglimitje?
A limit véd az extrém téttől, de a veszteséggel lezárt sorozat már nem feltétlenül jön vissza. A 100 és 200 egységes limittel futtatott tesztek az eredeti grafikonok szerint lefelé tartottak.
Európai vagy amerikai ruletten jobb Labouchere-t játszani?
Az európai a kedvezőbb, mert egy nullája van, és a szín esélye 18/37. Az amerikain nulla és dupla nulla is van, így a szín csak 18 esetben nyer a 38-ból, és a sor gyakrabban nyúlik.
Mi a különbség a Labouchere és a fordított Labouchere között?
A fordított Labouchere megfordítja a szabályokat: nyerés után a megnyert tétet írja a sor végére, vesztés után pedig kihúz. Másképp osztja el a kockázatot — sok apró veszteség és ritka nagy nyereség —, de a ház előnyén egyik változat sem változtat.
Kapcsolódó eszközök és rendszerek
Előbb értsd meg az elvet, aztán számold ki a kockázatot — a hosszabb forgatókönyveket pedig több ezer pörgetésen teszteld.